A fűtés hatékonysága
Miben rejlik tehát az elektromos fűtés hatékonysága elektromos hősugárzó paneleknél?
A hatékonyság a következő három fő elven múlik:
1. Maximális hőleadás sugárzással
2. A hőforrások egyenletes elhelyezése a helyiségben
3. Minőségi szabályozás
Ezeket a követelményeket legjobban a sugárzó fűtőpanelek teljesítik.
Amíg a padlófűtésnek vagy hagyományos központifűtésnek előbb nagy tömeget kell felmelegítenie (padlót, illetve vizet a kazánban és radiátorban), az elektromos fűtés során alkalmazott sugárzópanelek időállandója max. 900 másodperc. A panelek magas felületi hőmérséklete (max. 100 C°, mert a mennyezeten személyek számára elérhetetlenek) elegendő tartalékot képeznek a környezet hőszükségletéhez.
A szabályozás egyszerűsége adott a panelek szerkezete révén, ahol a hőforrás tulajdonképpen egy nagy felületű elektromos ellenállás alacsony teljesítménnyel (350 W-ig). Nem szükséges lépcsőzetesen biztosítani a változásokat a hőforrástól (kazán) a hőtárolókig (vezetékek, radiátorok). A hőforrások kölcsönös függetlensége is adott a panelek szerkezete révén. Minden panel egyenként irányítható megfelelő szabályozóval, amely pár perc alatt változtatja a felületi hőt s ezzel a hatékonyságot. A létező szabályozók különböző hőmérsékletek biztosítását teszik lehetővé az egyes helyiségekben függetlenül az időtől. Így az egész szabályozási módszer nagyon érzékeny, gyors és az ember beavatkozása nélkül takarékoskodik az elektromos fűtéssorán felhasznált energiával, az egész fűtési szezon ideje alatt. Hőtárolós kályha és egyéb hőfejlesztő készülékekkel szemben a beépítendő teljesítmény SUNTHERM hőpanelekkel 1/3 résznyi.
170 m3 hőtárolós kályhával eseti fűtésnél 15-20 kW.
170 m3 SUNTHERM panelekkel eseti fűtésnél 5 kW.
A szerelés egyszerűsége, a beruházási költségek a klasszikus fűtéshez viszonyítva, alacsony üzemeltetési költségek, gyakorlatilag korlátlan élettartam és magas műszaki színvonal teszi a SUNTHERM paneleket nagyhatású és távlati fűtőeszközzé.
1. Maximális hőleadás sugárzással
lsmert tény, hogy ha a helyiségben 24 C° hőmérsékletű a levegő, de a falak hűvösebbek (16 C°), nem olyan kellemes a közérzet, mint 22 C°-os levegőnél és 18 C°-os falaknál. Ez kimutatható téli időszakban is, hiszen napon vagy árnyékban tartózkodás esetén azonos levegőhomérséklet mellett a hőérzet különböző. Fűtésnél ez általában abból ered, hogy a maximális sugárzó hőforrás. A hatékonyság szemszögéből meg kell említenünk a szellőztetéssel járó kisebb energiaveszteséget és a hőelosztás egyenletességét. A sugárzó hőforrás nagy részét a mennyezeten elhelyezett sugárzó panelek biztosítják. A fűtés egyéb fajtáinál vagy nincs elegendő melegítő felület, felületi hőleadás, vagy elhelyezésük nem teszi lehetővé, hogy maximálisan befűtsék a térséget.
2. A hőforrások egyenletes elhelyezése a helyiségben
Szakemberek részére a fűtés, szellőztetés területén a klimatizáció a második alapelv, ez természetes. Előnyösebb szerelni több alacsonyabb teljesítményű hőforrást egyenletesen szétosztva a helyiségben. A helység hőmérséklete horizontálisan egyenletesebb. Ezt a padlófűtés, a mennyezeten elhelyezett sugárzó panelek és a klimatizáció egyes fajtái teljesítik.
3. Minőségi szabályozás
Minden fűtésfajtánál az energiatakarékosság legismertebb módja a szabályozás. A magas minőségű, rugalmas és programozható szabályozás segíti áttekinteni az összes hőnyereséget a helyiségben mint pl. ablakon keresztüli napsugárzás, több személy jelenléte, elektromos fűtés és egyéb fogyasztók üzemeltetése (vasaló, villanytűzhely). A hőmérséklet csökkentésének lehetőségeit is ez a szabályozás biztosítja, pl. éjszaka vagy távollét esetén, de különböző hőfok szükséges. Az egész szisztémának azonban gyorsan és minimális regulációs eltéréssel kell reagálnia. Erre azok a hőforrások alkalmasak, melyek rövid időn belül elérik a kért hőfokot, amelyek a felületi hőmérséklet változásaira elegendő tartalékkal rendelkeznek, azok, amelyek lehetővé teszik az egyszerű szabályozást, s végül azok, melyek a különböző helyiségekben nem függnek egymástól.
